Kérdése van? (+36 1) 889 555 432

TH collage2

 login
 register

Kisebbség dönt a többség helyett

  • Posted on:  2015. máj. 31., vasárnap 17:28
  • Írta: 

A társasházi közgyűlés akkor határozatképes, ha képviselik a tulajdoni hányadok több mint felét. Azonban gyakran előfordul, hogy olyan kevesen vesznek részt a közgyűlésen, hogy megismételt közgyűlésre van szükség, ami (a törvényben felsorolt pár esetet kivéve, amikor is minősített többség kell) a tulajdoni hányadoktól függetlenül (akár egy vagy két tulajdonossal is) határozatképes. És az is megesik, hogy az érdekeikben sértett, addig passzivitást tanúsító tulajdonosok bíróság előtt támadják meg a határozatokat. 

Biriné Hadházy Dóra és Márcsev J. Zsolt osztja meg velünk tapasztalatait a közgyűlésen való részvételről. Mindketten 2000 óta foglalkoznak társasházakkal, 2005-től pedig üzletszerűen társasházkezeléssel.

Mire hivatkoznak a távol maradók, miért nem akarják a közgyűlésen képviselni az érdekeiket?

A távol maradók szívesen hivatkoznak arra, döntsenek a jelenlévők, őket úgyis kötelezni fogja a többség döntése.

A megismételt közgyűlésen a legtöbb kérdésben viszont nincs alsó részvételi határ, akár 1-2 tulajdonos is dönthet a közösség nevében.

Arra kevesen gondolnak, talán nem szívesen dönt minden évben ugyanaz a 8-10 tulajdonos például egy 126 lakásos társasház éves gazdálkodásáról.

Hogyan ösztönözhetők a tulajdonosok a közgyűlésen való részvételre?

A megoldás az lehet, ha a közgyűlésen való részvételt és a szavazást nem jogként, hanem kötelezettségként fogalmazza meg a közösség.

Az ideális természetesen az lenne, ha a társasházi tulajdonosok megértenék, a közgyűlésen meghozott döntésekben való részvétel elsősorban a saját érdekükben fontos. Hiszen nem mindegy, hogy a társasház gazdálkodása az ingatlanok értékének megtartása érdekében folyik-e, és a közösség képez-e tartalékot a később felmerülő felújítások elvégzésére. Ha a tulajdonosok megértik saját érdekeik és a társasház gazdálkodásának összefüggését, talán ritkábban esik majd meg, hogy egy közös képviselő 10-15 évi folyamatos gazdálkodás után nem tud fedezetet felmutatni egy 100 éves társasház esetében olyan tervezhető munkákra, mint a tető-, vagy a homlokzat felújítása, a kémények bélelése, vagy a közmű rendszerek cseréje.

A meghívóhoz mellékeljük a határozatok tervezetének szövegeit

A Társasházi törvény 34.§(2) szerint „A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket.” Mi a legtöbb társasházunk Szervezeti és Működési Szabályzatába belevettük, hogy a közös képviselőnek a meghívóhoz, a meghatalmazás részeként, kötelezően mellékelni kell a határozatok tervezetének szövegeit is. Aki bármilyen okból nem tud részt venni a közgyűlésen, és senkinek nem akar általános meghatalmazást adni, az írásbeli véleménynyilvánítással részt tud venni a döntésben. Ezt a megoldást nagyon szeretik és alkalmazzák is a tulajdonosok, mert biztosak lehetnek abban, hogy a távollétükben szavazatuk úgy érvényesül, ahogy azt ők elképzelték, és már a közgyűlés előtt egyértelmű képet kapnak arról, hogy milyen határozatok kerülhetnek elfogadásra.

A közgyűlésen való részvétel kötelező!

Néhány társasházban belevették a Szervezeti és Működési Szabályzatba, hogy a közgyűlésen való részvétel kötelező. Akik a 3 szavazási lehetőség (személyes részvétel, általános meghatalmazás, írásban szavazás) egyikével sem élnek, azok kötelesek a társasház részére célbefizetést tenni a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtaknak megfelelően.

Ezen utóbbi rendelkezésnél nagyon sok jogszabályt és álláspontot vizsgáltunk: a magántulajdon (ingatlan) alkotmányos védelme és ehhez való jog, a Ptk. szerinti együttműködési kötelezettség, a közös tulajdon értékének (vagyon) megtartására vonatkozó fenntartási és állagmegóvási kötelezettség. De általában a legtöbb tulajdonost az győzi meg, hogy a közgyűlések összehívása, mint papírköltségek, terembérlet és a tulajdonosok ideje egyaránt pénzbe kerülnek, és egy újabb közgyűlés megtartása, vagy esetleg elhalasztott, vagy meg nem hozott döntés is okozhat többlet költségeket. Akkor viszont ezen költségek fedezetét azok biztosítsák, akik miatt a döntés nem tudott (időben) megszületni.

A Közgyűlés csak májusban tartható? című cikkünkben írtunk arról, milyen törvényi előírásokat kell betartani közgyűlés előtt, után és közben.

Biriné Hadházy Dóra – Márcsev J. Zsolt – Kassai Gizella

 

Megjelent: 1398 alkalommal

 

LOGO feher hatter